Olajpiaci reakciók az iráni rakétatámadásra: Mikor számíthatunk nagyobb áremelkedésre?

Az elmúlt egy év legjelentősebb emelkedését produkálta az olaj világpiaci ára, miután Irán rakétatámadást indított Izrael ellen kedd este – számolt be a Bloomberg. A Brent olaj ára mintegy 5 százalékkal emelkedett, de a piac még mindig viszonylag nyugodtnak tűnik. A Brent hordónkénti ára jelenleg 75,4 dollár körül mozog, míg az amerikai WTI ára 72 dollár közelében alakul.

A szakértők körében most az a fő kérdés, hogy vajon Izrael válaszlépései kiterjednek-e iráni olajipari létesítmények támadására. Egy ilyen forgatókönyv a világ olajkínálatának mintegy 4 százalékát sodorná veszélybe, ami komoly piaci reakciókat válthat ki. A legrosszabb esetben akár globális olajhiány is bekövetkezhetne.

Történelmi példák alapján látható, hogy a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktusok jelentős hatással lehetnek a globális gazdaságra. Az 1973-as Jom kippuri háború során például Egyiptom és Szíria Izrael elleni támadása arab olajembargóhoz vezetett, amely komoly globális olajválságot okozott.

Irán számára az egyik legnagyobb eszköz a piac befolyásolására a Hormuzi-szoros lezárása lehetne. Ez az év elején már felmerült, amikor a jemeni húszi lázadók – állításuk szerint Gáza támogatása érdekében – különféle támadásokat indítottak az ott áthaladó olajtankerhajók ellen. A Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt akkor arról beszélt, hogy a világ olajszállítmányainak 20 százaléka halad át ezen a szoroson, és egy esetleges lezárás drámai, akár 70-80 százalékos áremelkedést is okozhatna.

Bár a jelenlegi helyzet feszültségeket szül, a piac egyelőre nem számít komolyabb válságra. Tamás Pletser, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint a mérsékelt áremelkedés arra utal, hogy a befektetők nem tartanak a konfliktus eszkalációjától vagy attól, hogy az komolyan érintené a régió olajexportját.

Még ha Izrael válaszként támadásokat is indítana Irán ellen, valószínűleg nem célozná meg az ország olajfinomítóit. Iránnak sem lenne érdeke saját exportját veszélyeztetni, hiszen az olajipar az ország költségvetésének közel felét biztosítja. Az igazán jelentős olajáremelkedés csak akkor következne be, ha Irán vagy az egész régió olajexportja teljesen leállna. Az OPEC azonban rendelkezik napi 5,5-6 millió hordó szabad kapacitással, amely szükség esetén pótolhatná az iráni kiesést.

Jelenleg az olajárak globálisan csökkenő trendet mutatnak, ami elsősorban a kereslet visszaesésének, különösen Kína csökkenő olajigényének tudható be. Mindezek tükrében a szakértők nem számítanak arra, hogy a közel-keleti konfliktus komolyabb olajválságot okozna.